Az állatfizioterápia nem kizárólag műtét utáni rehabilitációt jelent. Sok esetben már az első enyhébb mozgásbeli változásoknál érdemes felfigyelni arra, hogy valami megváltozott.
Figyelmeztető jel lehet például a sántaság, merevebb mozgás, nehezebb felállás, a lépcsőzés vagy ugrás kerülése, csökkent mozgáskedv, bizonytalan járás, illetve ha a kutya vagy más kisállat egy korábban könnyen végzett mozdulatot már nem szívesen hajt végre.
Ortopédiai és neurológiai problémák esetén a fizioterápia az állatorvosi diagnózisra épül. Ilyen lehet többek között egy ízületi probléma, gerincbetegség, porckorongsérv, bénulással járó állapot, sérülés vagy műtét utáni felépülés.
Műtét előtt is érdemes lehet találkozni. A prehabilitáció célja, hogy a páciens lehetőség szerint jobb izomállapotban, megfelelőbb mozgáskontrollal és felkészültebben érkezzen a beavatkozásra. Ez a későbbi rehabilitáció során is előnyt jelenthet.
Sport- és versenyállatoknál sem szükséges megvárni, amíg sérülés alakul ki. A rendszeres állapotfelmérés, a megfelelő terhelés, a bemelegítés, a regeneráció és az egyénre szabott kondicionálás segíthet a mozgásminőség és a teljesítmény fenntartásában.
Idősebb állatoknál a lassabb felállás, rövidebb séták, izomtömeg-csökkenés vagy bizonytalanabb mozgás sem feltétlenül csak az öregedés természetes velejárója. Megfelelő támogatással sok esetben hosszabb ideig fenntartható a komfortosabb, aktívabb élet.
A fizioterápiás állapotfelmérés nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot és diagnosztikát. Újonnan jelentkező fájdalom, sántaság, neurológiai tünet vagy hirtelen állapotromlás esetén elsőként állatorvosi vizsgálat szükséges.
Nem kell tehát megvárni, amíg komoly mozgásprobléma alakul ki. Rehabilitáció, prehabilitáció, sport- és kondicionáló munka, valamint időskori mozgástámogatás esetén is érdemes időben egyeztetni.
